Sajtmanufaktúra a Bükkben

“A legkeményebb ízű sajtok az április-májusi tejből készülnek. Ez azzal van összefüggésben, hogy mit esznek az állatok” – avat be egy szakmai titokba Sándor Tamás. A mónosbéli hegyvidéki sajtmanufaktúrában vagyunk, ahol saját termelésű kecsketejből és magyar tarka tehén tejéből kizárólag természetes alapanyagok felhasználásával készítik a híres hegyvidéki sajtjaikat.

Az első sajtjait egy egri lakótelepi panelház konyhájában 15 évvel ezelőtt elkészítő sajtmester az eltökélt, ám kifejezetten kalandos kezdetek ellenére mostanra az egyik legkeresettebb magyar sajtmesterré vált. Pályája annak ellenére bővelkedik váratlan, sőt, helyenként meseszerű fordulatokban, hogy “ez a vállalkozás még nagyon nincs kész, attól, hogy finomak a termékeink, ezek még csak próbálkozások. Az olasz vagy a svájci keménysajt-készítés 900 éves, hol vagyunk mi ehhez képest a magunk 10-15 évével?” – helyezi el családi vállalkozását a hidegkonyhai szakácsként induló sajtmester.

“Eredetileg azért határoztam el a sajtkészítést, hogy a magyar gasztronómiának készítsek minőségi magyar alapanyagokból minőségi termékeket. A piac ugyanis külföldi alapanyagokkal van megszórva, az pedig világosan látszott már akkor is, hogy lenne igény a magas gasztronómiára.” A svájci hegyvidékekhez hasonló mikroklímájú Bükk nagyon alkalmasnak tűnt ahhoz, hogy a térségben termő fűszer, gyümölcs és más természetes alapanyagain a Bükkre jellemző specifikus gasztronómiai kínálat épüljön fel.

A manufaktúrában a mester és családtagjai, valamint a segítők havonta összesen 600-800 kiló sajtot készítenek – 70-30 százalékos megoszlásban tehén-, illetve kecsketejből. (A kecsketej krémesebb sajtot ad). Tavaly összesen 5 tonna sajtot készítettek és értékesítettek, egy évvel korábban pedig 3 tonnát. 

A bükki sajtok közül a legismertebbek a hatalmas korongokban készült félkemény hegyvidéki, füstölt és kakukkfüves alpesi típusú tehénsajtok, a faszenes venyigehamuban érlelt lágysajtok, illetve a Darázskő félkemény sajtok. (A Darázskő legelőn legelnek a tejet adó kecskék). Félig-meddig Sándor Tamás találmányának tekinthető a vörösborseprős kecskesajt, ami igazi kuriózum. A friss termékek közül Sándor Tamás gomolyája – amit csak rendelésre készítenek – és ordája számít menőnek, de a vaj és a joghurt (amibe már saját termésű gyümölcseiket teszik) is "más, mint a többi". Sándorék fűszereit használja egy helyi pesztógyártó: A mi kertünk nevű egri vállalkozás vezetőjével Tamás még Olaszországban dolgozott együtt.

A sajtház körüli földeken pár voltos villanypásztor őrzi a 45-50 kecskét – az állatok fele az övé, a többi a pásztoré, Kovács Attiláé. A kecskék közül 38-at fejnek. Takarmányból önellátóak, minden megterem a faluban, ami kell az állatoknak. Állatai nem nagyüzemi takarmányt, hanem réti szénát és abrakot kapnak, amit hozzávetőleg 20 hektáros, részben saját tulajdonban lévő, részben a Bükki Nemzeti Parktól, illetve az önkormányzattól bérelt földekről gyűjtenek be. Jelenleg, a sajtmennyiség növelése miatt a minőségi magyar tarka tejalapanyag bővítésén dolgoznak, amelyben a bükkszentkereszti önkormányzat mellett helyi vállalkozók is komoly partnerként vehetnek részt.

Megrendelések elsősorban a gasztronómiából, kisebb részben a kiskereskedelemből jönnek. Szinte megállás nélkül járják a sajt-bor-gasztronómiai rendezvényeket, hogy közvetlenül értékesítsenek a vásárlóknak. Most már eljutottak oda, hogy a minőséget mennyiségben is ki tudják szolgálni, van egy folyamatosan fenntartott féltonnás készletük, így még annak is jut, aki véletlenül esik be a mónosbéli sajtházba. Mintegy harminc vendéglő stabil vevője a manufaktúrának, közöttük olyan nagyágyúk, mint a Gundel, a Gresham, a balatonfüredi újjáéledt Baricska csárda vagy az egerszalóki Shiraz Hotel. Érdekes módon exportban egyelőre nem gondolkodik a sajtkészítő, de magyar sommelier-k révén sajtjaik így is eljutottak Londonba a Master of Wine-ra, vagy például a koppenhágai Bock Bistróba. Bükki sajtot két delikáteszüzlet árul: a budapesti Pozsonyi úti Sarki Fűszeres, valamint a veszprémi Chianti delikát.

“A jövő a kemény sajt, a bükki kemény sajt” – mondja a sajtmester. A Bükk 500-600 méteres tengerszint feletti magasságával amúgy is gazdagabb legelőket ad a jószágoknak, és most “egy olyan ősrégi területre építünk kapcsolatot, ahol a tej minősége igazi keménysajt készítésére lesz alkalmas."

A manufaktúra “sosem lesz nagy, sosem lesz mega”, csak a sajtkészítést, és a hozzá fűződő minimális (hideg) gasztronómiát művelik: saját fűszer, saját gyümölcs, zöldség, parajdi só használatával. Máig Sándor Tamás fülében csengenek egy biogazda barát, Méhesi Melis Zoltán szavai: a profi sajtkészítő nem csinál sokféle sajtot, csak 2-3 félét. Sőt, Tamás Svájcban ismer olyat, aki csak egyfélét készít.

Hogy jó úton jár, abban akkor lehetett egészen biztos, amikor a svájci Engelbergben az egyik kolléga felesége, miután megkóstolta a bükki hegyi kakukkfüves sajtot, így szólt sajtmester férjéhez: “Hiszen ez jobb, mint a tiéd”. Sándor Tamás példája közvetlen közelében is követőkre talált, a szomszédjában Somogyi Sándor és felesége házi húsgazdasága egyebek mellett minőségi érlelt sonkát, gyógynövényes szalonnát, szalámikat készít.

 

forrás: hvg.hu
képek: bukkisajt.hu